2015. november 9., hétfő

Emlékét még a régi nyárnak


Lassan talán helyére kerül minden. Az elmúlt időszak túl gyors, túl zaklatott,túl nehéz, túl erőszakos volt. Hajsza az idővel, hogy még az idén ez is beleférjen. És hát nekem időből van a legkevesebb. 
Ahogy ezeket az ajándékokat pakoltam, felidéztem a nyarat, és szeretettel feltöltődve új erőre kaptam, igyekszem lecsippenteni egy kis időt az alkotásra. 
Amikor Debrecenben voltunk akkor találkoztam a lányokkal. Röpke délután volt, de nagyon jól éreztük magunkat. Végig beszélgettük az időt, szinte egymás szavába vágtunk. Olyan léleksimogató délután kerekedett belőle. Azóta is sokszor eszembe jut. Most nektek is megmutatom, a teljesség igénye nélkül, hogy mivel leptek meg a csajok. 





 A párnát és párnácskát Timi készítette. 



 Ez pedig Rita, finom levendula illata van. 


Igyekeztem aktualizálni varrós kuckómat. Rég jártam erre, ráfért már egy igazi válogatós, rendszerezős, rámolós nap. Igaz ennek is többször nekiugrottam mire készen lettem. 


3 megjegyzés:

Timi írta...

Ez a varrós kuckó tele van kincsekkel!!! :o)))

Leki-Rita írta...

♥ de jóóóóóó is volt....

Palkó írta...

Örülök, hogy az emlékekbe kapaszkodva feléledtél... :)