2010. március 31., szerda
Kinn a bárány
2010. március 28., vasárnap
A két elejű táska
2010. március 27., szombat
Ismétlés a tudás anyja
2010. március 25., csütörtök
2010. március 24., szerda
Ajándékok Mankától
Hosszasan lehet sorolni az internet előnyeit és hátrányait, a blogolás örömeit és buktatóit! Mert be kell vallani, hogy blogolós énem kapott már hideget és meleget, volt része örömben, de bánatban is. Szerintem ezt mindenki megéli, ki így, kis úgy. Azzal, hogy bejött a kis szobámba a világ, az épp aktuális kávém mellett ügyesebbnél ügyesebb, érdekesebbnél érdekesebb emberekkel ismerkedem. Kicsit be-be lesek a életükbe, vagy csak abba a szegletébe, ahová beengednek. Azt hiszem eddigi blogos életem csúcspontjai az itt szerzett és ilyen formában köttetett barátságok.
Itt ismerkedtem meg Mankával, emilekkel fűztük szorosabbá a barátságunkat, barátnőségünket. Most megajándékozott valóságosan és virtuálisan is. Már nem először lepett meg ilyen csodás ajándékokkal, de még most is meglepődöm, hogy honnan tudja ilyen finoman összeválogatni, mi az aminek igazán örülnék.
Kaptam tőle az sk. festett aidáiból, nagyon szép színekben pompáznak, szép színeket kotyvasztott. Készített egy rózsaszín horgolt rózsát, tett mellé két nagyon szép szélcsipkét, és zöld szaténszalagot. Sőt, még a gyerekeimre is gondolt, ők kaptak egy mesefilmet. A fénykép, ami az ajándékokról készült, bár nem sikerült valami jól, felkerül a blogomba. (Még a fényképezést tanulnom kell, látszik, hogy nem vagyok egy Szipál Márton)
A virtuális ajándéka ez a díj! A díj küldözgetéssel csak az a baj, hogy aki kapja azért, aki nem kapja azért neheztel az emberre. Ezt most elkerülöm és mindenkinek továbbadom, aki erre jár, engem olvas. Vigyétek sok szerettel!
2010. március 21., vasárnap
A masnislábúak
2010. március 17., szerda
Tildák, nyulak...
2010. március 16., kedd
Csere-bere pónistáska
2010. március 14., vasárnap
Hímzések aidán
2010. március 13., szombat
2010. március 8., hétfő
Vendég a háznál
Ezeket az ajándékokat Gabellának készítettem, mert ma meglátogatott és végre személyesen is megismertük egymást. Elhozta néhány munkáját, hát mit is mondjak. Eddig azt hittem, hogy tudok kötni és jól tudok kötni. Legyen annyi elég, hogy van még hová fejlődnöm. Az a technika, amivel egy darabban köti a pulcsikat lenyűgöző. Nagyon egyszerű, nagyon gyors és a végeredmény nagyon szép. Sokszor nekem is gondot okoz az összeállítás, így ezzel nem kell törődni, mert a pulcsi összeállítja magát.